| | | |  |
2006/1

Van-e hely a térinformatikának a "Jövő Házában"? Részlet a vezércikkből: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy folyamatában láthatom a területi információkezelés sorsának hazai alakulását, s emlékszem, még jó tíz-tizenöt évvel ezelőtt lehetett lelkendezni azért, hogy a térinformatikai piac hazai növekedési üteme lényegesen meghaladta az informatikai szektorét - mára ez megfordult. A térinformatika egyre kisebb arányban részesedik az infokommunikációs üzletágból, és a hagyományos térinformatikai cégek helyét részben újabb trónkövetelők veszik át. Jó példa erre a gépjármű-navigációs rendszerek helyzete. Ez egyike azon területeknek, ahol a térinformatika jelentősége abszolút nyilvánvaló. Már régóta vannak eredmények, de talán nem volt elég pénz és energia arra, hogy ebből igazi piaci siker váljék. Megjelentek viszont azok a cégek, amelyeknek a térinformatika eredetileg nem is volt a profiljukban. Játékszoftvereket készítettek, vagy a közlekedés más ágaival foglalkoztak, s eközben felfedezték a helyfüggő szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket. Úgy tűnik, e cégek jobban értenek ahhoz, miként kell az innovációt teljesen végigvinni, vagyis nem elégedni meg azzal, hogy valami elkészült, hanem azt piacra is kell vinni, és megfelelő példányszámban eladni. A hagyományos térinformatikai cégek egyre inkább beszállítóivá válnak a navigációs rendszerek végső értékesítőinek. A Top-Map vagy a GeoX térképei más cégek adatbázisaként funkcionálnak. Továbbra sem lehet használni Magyarországon a beépített gépjármű-navigációs rendszereket - noha annak idején igencsak közelinek látszott ezek megvalósulása és széles körű elterjedése. Hogy egy más példát említsek: nem sikerült a mezőgazdasági támogatási rendszer egyik fontos informatikai alapját jelentő MePAR-t sem kellőképpen propagálni a külvilág felé. Sem az átlagember, de tulajdonképpen a döntéshozók többsége sincs azzal tisztában, miként is történik az igénylők azonosítása és a kérések jogosságának ellenőrzése. Ezek persze csupán kiragadott példák. Az természetesen nem baj, hogy ha egy szakmában változnak a prioritások és esetleg változnak a szereplők is. A döntő kérdés az, hogy van-e ennek a szakmának jövőképe, látjuk-e, honnan jövünk, hol állunk és merrefelé tartunk? Közismert, hogy a célok vezérlik az embert. A jól megalkotott jövőkép meg is valósul. Ám ehhez az kell, hogy tudjunk és merjünk merésznek tűnő terveket álmodni. Ellenkező esetben a térinformatika szép lassan ellehetetlenül, perifériára sodródik. Mindannyiunkon múlik, lesz-e helye a "Jövő Házában" a térinformatikának. Szabó Szilárd |  |
| Új vezető az FVM FTF élén >>>> | | | | | Lapzárta után érkezett a hír, hogy új vezetője van az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztálynak Horváth Gábor, az eddigi helyettes vezető személyében. Horváth Gábor Apagyi Gézát váltotta fel e pozícióban. |
| A Galileo kísérleti műholdja | | | | | Felbocsátották az európai Galileo navigációs irányítási rendszer első kísérleti műholdját a kazahsztáni Bajkonurból. A Giove-A elnevezésű műholdat Szojuz hordozórakétával állították pályára 23 200 kilométeres magasságban. |
| Kilövésre készek a fapados zsebműholdak >>>> | | | | | Az Amerikában megálmodott, "CubeSat" szabványnak megfelelő zsebműholdak soron következő példányait norvég, német és japán egyetemeken készítették el, s az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) egy német kommunikációs műhold társaságában fogja fellőni azokat. A tízmillió forintnál kisebb összegért űrbe juttatható fapados zsebműholdakról a New Scientist angol tudományos folyóirat készített összeállítást. |
| Kötetlenül J. A. Hoffman amerikai űrhajóssal >>>> | | | | | Január elején hazánkban tartózkodott Jeffrey A. Hoffman amerikai űrhajós. Programja részeként kötetlen kerekasztal-beszélgetésre ült le néhány magyar űrkutatóval. A találkozóra az Űrvilág főszerkesztője is hivatalos volt, az ő beszámolóját adjuk közre. |
| Gépjármű-navigáció ma >>>> | | | | | A globális helymeghatározó rendszerre és a hazai település- és útvonaltérképekre támaszkodó gépjármű-navigációs rendszerek mára már nem a jövő ígérete, hanem igenis jelen vannak a magyar piacon, elsősorban kéziszámítógépekre, PDA-kra fejlesztve. Vajon mekkora részesedést tudott szerezni ebből a piacból a térinformatikai szakma? |
| Térinformatika és a terepi munkaszervezés >>>> | | | | | Mobil munkaszervezés alatt a terepi személyzetnek kiadott tervszerű és sürgősségi terepi tevékenység vállalati megszervezését és adminisztrálását értjük. Ez kiterjed a munkamegrendelések elkészítésére, ütemezésére, kiosztására és teljesítésére az olyan alapvető célok szem előtt tartásával, mint a terepi munkacsapatok optimális feladatellátása, a költségtakarékos megoldások felismerése, az információ elérhetőségének fokozása és elsőrendű ügyfélszolgálat biztosítása. |
| A WiMAX-ról >>>> | | | | | 2004-ben az Alcatel, Siemens és az Intel jelentette be terveit az együttműködésre és közös munkára, hogy fejlett WiMAX eszközöket és bázisállomásokat építsenek. A WiMAX egy vezetéknélküli protokoll, amely nagysebességű adatátvitelt tesz lehetővé nagy távolságra. |
| Év végi rendezvények >>>> | | | | | Múlt év végén számos térinformatikai rendezvényt tartottak. Sajnos nincs rá lehetőség, hogy ezek mindegyikéről részletesen beszámoljunk. Csupán azt tudjuk megtenni, hogy képekben felidézzük ezek hangulatát. |
| Változzon-e a DAT-szabvány? >>>> | | | | | Ez és hasonló kérdések szerepeltek Tengelicen, a Hotel Orchideában október 20-21. között rendezett fórumon, amelyen a geodéziai tervezői jogosultság és a digitális adatcserék témakörei iránt érdeklődő mérnökök találkoztak. |
| |
|
| |