Commodore-ról előcsalogatott talajtani adatok - 2006/1 (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


  
 
 

Commodore-ról előcsalogatott talajtani adatok - 2006/1

BE Konferencia Prága 2006

 
 
 


A Commodore floppymeghajtóját egy speciális kábellel össze lehet kötni a PC párhuzamos portjával; a PC-n DOS (esetleg Windows) alól indított Star Commander képes a floppymeghajtót kezelni.
Egy talajszelvény adatsora egy fájlban van (.seq kiterjesztés). Egy adat a fájl egy sorát adja; mezőnevek nincsenek benne. Egy térkép/terület szelvényei egy-két floppyn elférnek. Korábban mások mentettek már át adatot PC-re, ez segítséget jelentett az adatok sorrendjének meghatározásában. Olvasási hibák előfordultak, de az egy százalékot nem haladták meg. Gyakoribb az emberi hiba, például a floppycsere.
A .seq fájlokban az adatok sorban szerepelnek: először a szelvény egészére vonatkozók, utána a szintenkénti adatok szintenként, végül ismét szintenkénti adatok következnek (utóbbiak az útmutató szerinti kódolással). Vannak ékezet nélküli szöveges, kódolt és értéket tartalmazó adatok. Kis programozással történt az adatok átalakítása, két tábla lett az eredmény. Az egyik tartalmazta a szelvényre vonatkozó adatokat (1 talajszelvény - 1 rekord); a másik a szintek adatait (1 szint - 1 rekord). A kettő között "egy a többhöz" kapcsolat van.
A talajszelvény Commodore-on őrzött adatai pontos helyet nem határoznak meg, települést és térképszelvényt viszont igen. A térképek/kartogramok feldolgozásával lehet a térbeli kapcsolatot megteremteni. Ezeknél a térképeknél szkennelést, vetületbe illesztést, képernyőn való digitalizálást végeztünk. A pont- (talajszelvény) és foltszerű (talajfolt) adatok feldolgozása is befejeződött. A kötés a terület neve és a talajszelvény száma szerint történik.
Sokan bizonyára csóválják a fejüket, hogy miért kell ilyen avítt, ásatag adatokkal foglalkozni. Sokan úgy gondolják, hogy a Commodore-éra a hazai informatika egy érdekes korszaka volt s az akkori floppylemezeket legjobb nagy ívben kihajítani. A Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársai azonban bebizonyították, hogy ez nagy pazarlás lenne.
Ilyen részletességű talajtani adatok környezeti, agrárkörnyezet-gazdálkodási feladatok megoldásához megfelelő és részletes alapként szolgálhatnak. Az így feltárt adatok lassan változnak (szemben például a talajok ellátottságával), általában ma is érvényesek. Talajhasznosítási javaslat mintája egy település területére: a bemutatott talajtani adatok más anyagokkal együtt alkottak rendszert; majd földértékeléshez hasonló módszerrel készült javaslat a mezőgazdasági hasznosításra, az intenzívtől az alkalmatlanig besorolva a területeket.
Antal Kristóf előadása nyomán

A 2006/1 szám tartalma >>>

 
 


©GIS Figyelő