Az egyes iparágak azonban ettől többet igényelnek. Jó lenne, ha az ágazatban lefektetett elvek és szabványok visszaköszönnének az alapszoftverek szintjén is. Az Autodesk az AutoCAD R14 és 2000-es verziótól kezdve elindította a szoftver specializációját, így megjelentek a gépészeti (Mechanical Desktop, Inventor), térképészeti (Map), építőmérnöki (Land Desktop, Civil 3D) és építészeti (Architectural Desktop) változatok. Ezek a fejlesztések az AutoCAD rugalmasságát megtartva kiegészültek terület specifikus funkciókkal és eszközökkel.
A fejlődés persze nem állt meg itt, egyre markánsabb igény mutatkozott arra, hogy a kezelt tervezési adatokhoz és résztervekhez magasan integrált adatkörnyezetben férhessünk hozzá. Az Autodesk is felismerte ezt, és kifejlesztette a gépészeti tervezéshez az Inventor megoldást, melyet azóta is nagy sikerrel használ a szakma. De a térképészetben egy kicsit másként alakult a helyzet, kezdetekben a Vision elnevezésű nagyvállalati technológia segítségével biztosította a felhasználók számára ezt az adatintegrációt. A Vision olyan nagyvállalati kiszolgáló környezetet biztosított, ahol a hozzáértő fejlesztők képesek voltak kialakítani egy modellezett adatkörnyezetet. Ebben az erősen testreszabható környezetben a térképi természetes és mesterséges létesítmények tulajdonságait és megjelenítési módjait tárolhatjuk. Az AutoCAD eszközeinek segítségével a felhasználók kapcsolódhatnak a kiszolgálóhoz, és használhatják a tervezési munkák közös tárhelyen tárolt adatait. A Vision legnagyobb hátránya az volt, hogy a nagyon nyers technológia révén igen nagy szakértelmet igényelt a modellek létrehozása. Ez a technológia jelentette a későbbiekben kiadott Autodesk GIS Design Server alapjait is, de borsos ára sajnos megnehezítette gyors elterjedését. Az Autodesk újabb technológia után nézett, ezt pedig egy svájci bicskához hasonlíthatóan sokoldalú, könnyen kezelhető, kiváló minőségű TopoBase nevű szoftverben találta meg.

A 2005/8 szám tartalma >>>