Elöljáróban megemlítette, hogy az EU intézményrendszerének teljes vertikumában megjelenik a térinformatikai adatok hasznosítása. Speciális intézményhálózat szerveződött a hasznosítás előkészítésére, összehangolására és végrehajtására. Európai szinten jelentős szerepet kap a téradat infrastruktúra megteremtése, ugyanakkor itthon gyakorlati lépések nem történtek.
Beszélhetünk-e egyáltalán tudatos hazai térinformatikai adatpolitikáról? Szavaiból az csendült ki, hogy ez ma erősen kétséges. Az előadó szerint a hazai magáncégek adatokkal kapcsolatos erőfeszítéseit a piaci viszonyok alakítják, az állami cégeknek és az adatgazdáknak pedig nincs összehangolt adatpolitikájuk. Úgy jellemezte, hogy az állami cégek magatartása nem piac-, hanem "igazgatásorientált".
Az előadó, aki közismerten jól ismeri a magyar földügy viszonyait, megállapította, hogy a földügyi igazgatás területén nincs egységes adatszolgáltatási szemlélet.
Az adatpiac szereplői tarka konglomerátumot alkotnak. Sem az adat-előállítók, sem az adatvásárlók nem egységesek. Az adat-előállítók között találunk magáncégeket, akik állami alapadatokra épülő szolgáltatásokat nyújtanak és egyedi termékeket kínálnak. Az állami "térképész szolgálatok" jogszabályok által meghatározott szolgáltatásokat és termékeket biztosítanak, ám egyedi megkeresésre különféle speciális szolgáltatásokat is elvállalnak. Gyakran egyéb állami intézmények is megjelennek az adatszolgáltatók sorában.
A vásárlói kör sem egységes. A magánszférát az igények széles skálája jellemzi. Az ár és az adatok használhatósága között szoros összefüggés figyelhető meg.

A 2005/8 szám tartalma >>>