A konferencia a tudományos beszámolókon kívül erőteljes üzenetet fogalmazott meg a térinformatikát művelő kutatói társadalom felé. Mint ahogy azt Gregory Elmes (West Virginia Egyetem, USA) "Makrogeográfiától a mikrogeográfiáig és vissza: a méretarányokon átívelő információkezelés égető kérdései" című előadásában elmondta, az Al Gore által 1998-ban felvázolt "Digitális Föld" sok tekintetben csak ígéret maradt. Vajon mi hiányzik bolygónk háromdimenziós, különböző felbontású, többszörös ábrázolásához?
A koncepció szerint a Digitális Föld az információ hozzáférésének, rendezésének és felhasználásának lenne a modellje. Magába foglalná az elosztott adatbázisok integrációját, valamint az elemzési és megjelenítési eszközöket. Az információt új aspektusba helyezve, a Digitális Föld kihangsúlyozná a térinformatikai rendszerek valódi értékét, annak lényegét kiemelő ábrázolásával.
Jelenleg makroméretben a térinformatikai infrastruktúrák és globális hálózatok kiépítése folyik olyan szabványok és specifikációk felhasználásával, amelyek világviszonylatban lehetővé teszik a rendszerek közötti átjárhatóságot.
A közepes lépték, az alkalmazásokban leggyakrabban használt adatrészletesség elsősorban nem technológiai gondokkal küzd. A térinformatika társadalmi szintű kritikája az információhoz való hozzáférésről, az adatvédelemről és elitizmusról szól. Bár létezik a többszintű ábrázolás, a szociális szempontból kiemelten fontos helyi tudás gyakran háttérbe szorul.
Az igazi technológiai kihívást a mikroszint jelenti, amikor a térinformatikát bevisszük a zárt térbe, vagy akár a nanotechnológia szintjére. A szokásos mérési rendszerek már nem állják meg a helyüket, de ha a mikroalkalmazásokat rendszerbe foglaljuk, s bezárjuk a kört, újból visszatérünk a globális szintre: a "digitális porból" felépítjük a Digitális Földet.
Ha Elmes professzor gondolatmenete alapján vizsgáljuk a 2005-ös Agile konferencia előadásait, valóban űrt találunk a mikroalkalmazások terén. Viszont egyre nagyobb jelentőséget kap a téradat-infrastruktúra. Az általános fejlesztési kérdéseken kívül egy-egy szekciót szenteltek az adatfeldolgozásnak, a tér-idő modellezésnek, a térinformatikai szemantikának, adatharmonizációnak, a rendszerek közötti átjárhatóságnak, az adatminőségnek és használhatóságnak. Természetesen jelen voltak az alkalmazások a távérzékelés, környezeti és szociális modellezés, valamint a helyfüggő szolgáltatások témaköreiben. A konferenciának két magyar vonatkozása is volt. Pásztor László és Szabó József (MTA TAKI) "Nagyméretarányú nemzeti talajinformációs rendszer kiépítése, ellenőrzése és pontosítása" címmel informatív és tetszetős poszterrel jelentkezett; míg a FÖMI kiküldött nemzeti szakértőjeként az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában (JRC) dolgozó Tóth Katalin "Az Inspire kutatási-fejlesztési feladatai" című előadás társszerzőjeként vett részt a konferencián.
A konferencia összegzéseként szó volt az Agile megújulásának szükségességéről, ami elsősorban a munkacsoportok aktívabb tevékenységével, illetve a konferenciák színvonalának további emelésén keresztül érhető el.
A 9. Agile konferenciát Visegrádon tartják 2006 áprilisában.

A 2005/5 szám tartalma >>>