A kutak jelentős része a gyűjtőállomásokon található, emiatt a talajvízszint felszín meghatározásához, kiegészítésként saját kiépítésű megfigyelő kutakat fúrattunk a mező más területein.
A leolvasott talajvízszintek és az azokból generált talajvízszint felszínek modellezésére, a meglévő eljárások mellett új szimulációs modell kidolgozására volt szükség. Ennek segítségével lehetővé válhat a talajvízszint kis- és nagyléptékű heterogenitásainak vizsgálata.
A talajvíz szintjét általános esetben a hidrológiai elemek, ezen belül a csapadék mennyisége (ennek éves és sokéves eloszlása), a beszivárgás és párolgás mértéke, továbbá a talajtani/üledék-földtani és a topográfiai viszonyok határozzák meg. E sok összetevős rendszer elemei közül lokálisan a talajtani és üledék-földtani elemek változékonysága lehet a legnagyobb. Ugyanakkor a talajvízszint térképi felületeiben ez a heterogenitás általában nem tükröződik. Az eredménytérképeken vannak olyan területek, ahol a realizációk "alig" különböznek egymástól, míg más helyeken a különbség szembetűnő. A számolt száz realizáció minden egyes grid pontra száz értéket jelent. Ez már kellően sok ahhoz, hogy a terület feletti gyakorisági eloszlást megadjuk. A vizsgált terület (6x5 km2) viszonylag kicsi relatív reliefértéke (5 méter) ellenére igen változatos morfológiájú. A Tisza egykori kanyarulatának (Nagyfai kanyarulat) levágása miatt a jellegzetes övzátonysorok a Tisza jelenlegi bal partjának mentett oldalára kerültek, de a mintaterületen ennek ellenére is maradtak érdekes, a talajvíz szintjét, illetve a talajvízáramlást jelentősen befolyásoló formák a felszín alatt. Ezekkel magyarázható a talajvízszint változása a vizsgált időszak adatsorai alapján.
2002-ben havonta megmértük az összes monitoring kút talajvízszintjét, ezen adatok alapján készítettük el a havi sztochasztikus szimulációkat. A várható érték típusú becslés részletgazdag felületet eredményezett és lehetőség volt a térbeli változásokat a közel egy éves időszakban elemezni.
Egy adott időpontban mért talajvíz szintje rendkívül összetett hidrológiai folyamat eredménye. A csapadék mennyisége, a lefolyási viszonyok, a párolgás, a folyó vízállása, a talajvíz áramlása, a mesterséges vízelvezetés stb. mind együttesen eredményezi a pillanatnyi talajvízszintet.
Miután méréseink kizárólag a talajvízszint mérésére irányultak, nem kívántunk hidrológiai, vagy szennyezés-terjedési elemzésekbe bocsátkozni. Mégis, a sztochasztikus szimulációval előállított talajvízszint-felületek térinformatikai analízisével a szennyezésmodellek bizonyos meghatározó paraméterei - mint pl. az áramlás iránya, az áramlás sebessége - kijelölhetők, illetve becsülni lehet őket, ezáltal a módszer alkalmassá válik tesztelésre is.
A talajvízfelszínekből elkészíthetők, a felszíni domborzathoz hasonlóan a "lefolyási irányok" térképei, melyek itt úgy értelmezhetők, hogy a talajvíz áramlása ebbe az irányba történhet az adott időszakban. Természetesen itt nem dinamikus modell készítéséről van szó, de a térbeli terjedés mértéke (bizonyos távolság megtételéhez szükséges idő meghatározása vagy fordítva) mégis megadható.
Az áramlási irány térképeit elemezve nyilvánvalóvá vált, hogy a változó felületek változó áramlási irányokat generálnak. A 2002 márciusára vonatkozó térképen a mintaterület ÉK-i részén rajzolódott ki egy több ágból felépülő hálózat. Ez júniusra szinte teljesen eltűnt, a talajvízszint kiegyenlítődése befejeződött, ugyanakkor megjelentek a mintaterület Ny-i, ÉNy-i irányba tartó áramlási rendszerek. Augusztusra, októberre az áramlási irányok hálózata leginkább egy felszíni sugaras folyóhálózatra emlékeztet (a talajvízszint-felület egy óraüveg felületéhez hasonlítható).
A vezetéklyukadás kockázatbecslésekor a talajvízszint aktuális szintjével becsülhetjük a bekövetkezés valószínűségét. A lyukadási statisztikák alapján megmondható lesz, hogy azok milyen talajvízszintek esetében fordulnak elő a leggyakrabban. Nyilvánvaló, hogy a csővezeték mélységével egyenlő, vagy annál kissé alacsonyabb talajvízszintek esetén az agresszív talajvíz korróziós lyukadást okozhat. Ezért mindenféleképpen tanulmányozni kell a változó relatív talajvízszint térképeit."

A 2005/5 szám tartalma >>>