| | Klein Imre és két beosztottja már évek óta együttműködik az ESRI Magyarország munkatársaival a térinformatika meghonosításában az alosztály munkájában. A Dunaújvárosi Rendőrkapitánysághoz három város és tizenöt község tartozik, 750 km2 területtel és kb.110 ezer lakossal. 1996-tól 1999-ig került kifejlesztésre és alkalmazásra a Polygon rendszer, amely egy speciális német bűnügyi kapcsolatelemző módszer, de nem térinformatikai alkalmazás, melynek fejlesztésében az alosztályvezető részt vett. A Rendőrkapitányságon a Polygon filozófiáját továbbgondolva következő lépésként egy valódi térinformatikai rendszer megvalósítását tűzték ki célul. Kezdetben csak a bűnesetek elemzésére használták, ma már az akciók, bevetések stratégiai tervezésében és előkészítésében, különösen az erőforrások felhasználásánál kap szerepet a térinformatika. A lekérdezéseket terület szerint tudják elvégezni. A legnagyobb problémájuk, hogy a térképek sokszor elavultak, hiányoznak az új utcák, az infrastruktúra, nincs meg a szükséges információ.
 Rendőrségi szakemberek a bűntérképeket tanulmányozzák
Amikor az ORFK megvizsgálta a térinformatika használhatóságát a nyomozásokon kívül a bűnmegelőzés területén is, megállapították, hogy a lokális szintű bevezetés nagy kihívást jelent. Korábban a munkatársak a kapitányságokon más eszközökkel dolgoztak, és az új megoldás párhuzamos alkalmazása, elsajátítása nehézségekbe ütközhet. A másik problémát az adat jelentette, mivel a rendőrkapitányságon a munkatársak kételkedtek a különböző részlegek közötti adatmegosztásban. Ennek ellenére a rendszer bevezetése során a tesztelés sikeres volt.
A pénzügyi források biztosítása újabb kihívást jelentett a rendőrségnek. A budapesti Kriminalexpo 2002 után az ESRI Magyarország és a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság hivatalosan is együttműködésbe kezdett. Elhatározták, hogy közös kutatás-fejlesztési projektet indítanak. Az anyagi fedezetet a Belügyminisztérium mellett működő bűnmegelőzéssel foglalkozó intézményektől, alapítványoktól, valamint a város önkormányzatától várják, de EU pályázaton is elindultak. A térinformatikával kigyűjtött információk értékét felismerve a nyomozók egyre aktívabban támogatják Klein Imre és alosztályának munkáját a bűnesetek elemzésében (különösen a sorozatos bűncselekményeknél). A helyszínek, az elkövetés ideje, és a használt módszer alapján tudják megmondani, hogy sorozatos bűncselekményről van-e szó. Ezek segítenek az elkövető személyének behatárolásában. Így a megelőzés és a nyomozás erőforrásait optimalizálni lehet, az elkövető következő lépését sokkal eredményesebben lehet előre jelezni. A legtöbb bűneset közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a társadalmi feltételekhez. Fontos tehát az együttműködés az önkormányzattal, mivel a helyi intézményeknek is vannak bűnmegelőzési feladatai. Például, ha a rendőrség térinformatikai adatokat szolgáltat a kábítószerezés vagy közlekedési balesetek helyeiről, ezek az önkormányzat különböző hivatalai számára hasznosak lehetnek. A városfejlesztésben, a közlekedés, az oktatás területén, a rendeletalkotásban és egyéb feladatok ellátása során ezeket az információkat megfelelően feldolgozva a társadalmi bűnmegelőzés alapjai megerősödhetnek. Az információk felhasználhatók a térfigyelő rendszerek tervezése során is, azaz meghatározhatók azok a területek, ahol a közterületi bűnözést kell visszaszorítani, ellehetetleníteni. Az erőforrások és a prioritások könnyebben meghatározhatók a minőségi térinformatikai adatok ismeretében. A 2005/3 szám tartalma >>> |