...A korabeli térkép alapján tehát ismerjük a hajdani áradás határait. Az elemzéshez szükségünk volt továbbá Budapest mai domborzatmodelljére és az árvíz tengerszint feletti magasságára ahhoz, hogy megvizsgálhassuk mennyire tér el az 1838. évivel azonos szintű elöntés kiterjedése az akkori és a mai terepfelszíni viszonyok mellett.


Buda és Pest 1838. évi árvízének korabeli térképe, illetve napjaink EOV szelvényének illeszkedése a transzformáció után. Jól megfigyelhető, hogy a Duna menti partszakaszokat feltöltötték, a folyót leszűkítették.

A domborzat mai állapotát a 41-233 és a 41-411-es számú, 1:10 000 méretarányú EOV topográfiai szelvényekből állítottuk elő. A szintvonalakat 300 dpi felbontással beszkenneltük. Ez 0,847 m-es térbeli felbontású rácshálót eredményezett. A szintvonalak vastagsága 4-5 pixelt tett ki, melyből átlagosan 4 méteres helyzeti pontosságot számoltunk a vektorizált szintvonalakra. A végtermék helyzeti pontosságát befolyásolta még a szkennelt állományok geodéziai koordinátarendszerbe történő beillesztésének pontossága is. Ugyancsak romlott a terepmodell helyzeti pontossága az interpolációs műveletek végrehajtásakor, melyek során a vektorizált tereppontokból háromszög-modellt, illetve a raszter-adatmodelleket generáltunk.
Mindemellett szót érdemel, hogy a térmodell szintvonalak vektorizálásával készült, mely során az egyéb síkrajzi-szerkezeti vonalakat figyelmen kívül hagytuk, így a kapott térmodellben a törésvonalak, a rézsűaljak, rézsűtetők környezete erősen elnagyolt maradt – kivételt képez a Duna partvonala, melyet a síkrajz alapján szerkesztettünk meg. ...

Ládai András Dénes, Kugler Zsófia, Tóth Zoltán, Barsi Árpád érdekes cikkét lapunk 16-18. oldalán olvashatják.

A 2004/7 szám tartalma >>>