Fel tudna idézni valamilyen történetet vagy esetet, ami jól jellemezi az akkori helyzetet és Szilágyi János egyéniségét?
Mező Csaba: A történet a megismerkedésünkhöz kapcsolódik. Az első tárgyalás időpontját telefonon beszéltük meg, majd a személyes találkozáskor mind a ketten meglepődtünk. Én a Rózsa utcai faházon, ami nem pont olyan iroda volt, mint amelyeket az Intergraph katalógusban láttunk, ő pedig azon, hogy egy ilyen fiatal, farmeros „képviselővel” kell elkezdeni a tárgyalást. Emlékszem, hogy amikor odaérkeztem, a titkárnő megkért, hogy várjak, mert a Szilágyi úrnak fontos tárgyalása lesz. János többször is kinézett az előszobába, de csak engem látott. Némi magyarázkodás után derült ki, hogy én vagyok a „fontos tárgyalás”. Egyébként azóta hordok nyakkendőt…

A visszaemlékezést lapunk 26-27. oldalán találják.

A 2004/7 szám tartalma >>>