A pontforrás-elemzésre kifejlesztett módszer Bithell és Stone elveit követi, azaz a gócpont adott sugarú környezetében vizsgálja a tényleges és a várható esetszámok eloszlását a pontforrástól való távolság függvényében. Amennyiben a góc valóban hatást gyakorol az egészségi állapotra, akkor a hatásnak a pontforrástól mért távolság növekedésével csökkennie kell.
Nézzük meg egy példán keresztül a módszer alkalmazását! Az intézet munkatársai, Nádor Gizella, Páldy Anna és Vincze István, valamint Kabos Sándor az ELTE Szociológiai Intézetének matematikusa megvizsgálták a visontai hőerőmű környezetében a légúti betegség miatti halandóság alakulását. A krónikus aspecifikus légúti megbetegedések miatti halandóság kedvezőtlen területeinek valószínűségi szintjeit a pontforrás 25 kilométer sugarú környezetében elemezték. A kapott eredményeket ábrázoló térképen minél pirosabb a terület, annál nagyobb valószínűséggel állítható, hogy a halandóság nagyobb az országos átlagnál.


A krónikus aspecifikus légúti megbetegedések (KALB) mortalitás területi eloszlása a visontai hőerőmű 25 km sugarú környezetében

A www.antsz.hu/oki honlapjáról származó cikket lapunk 11. oldalán találják.

A 2004/6 szám tartalma >>>