...A legtöbb CAD rendszer egy ívet középpontjának, sugarának, kezdőpontjának és végpontjának a pontos, kétszeres pontosságú matematikai leírásával hoz létre és tárol. Ezt az ívet később egy érintő érintheti, egy merőleges vonal vagy más objektum metszheti a pontosság, illetve a helyesség csökkenése nélkül. Ezzel ellentétben a poligon-alapú GIS rendszerek az ívet többcsomóponttú vonallánccá alakítják, és alakjának a megközelítő ábrázolása érdekében vonalszakaszokat hoznak létre, ami pozicionálási hibát eredményez. Az eredeti ív - a geometriájával együtt - hasznavehetetlenné válik.
Az adatok minden lépésben átalakíthatók egyik formátumból a másikba. Az adatkonverziós eszközök akkor okoznak gondot, amikor az adatok egyik rendszerből a másikba kerülnek, azaz a kétszeres pontosságúból egyszeres pontosságúvá válnak. A dupla pontosságú Autodesk Map fájlokat dupla pontosságú GIS eszközbe konvertálhat, de például az ESRI Spatial Database Engine, SDE csak az egész típusú adatok tárolását támogatja. Amikor az adatokat kétszeres pontosságú CAD fóliaként vonjuk ki onnan és küldjük el egy tervezőcéghez, a pontosság és a helyesség gyakran elvész, miközben a mérnökök azt feltételezhetik, a kétszeres pontosság még mindig érvényes, hiszen a forrásfájl egy tervrajz volt.
A hagyományos GIS cégek felismerték technológiájuk korlátait, és komplex adatbázisokat kezdtek alkalmazni a valós objektumok modellezésére. Ezek az adatbázisok létre tudják hozni az objektumok és hálózatok logikai modelljét, azonban még mindig pontokra, vonalakra és poligonokra épülnek, és nem képesek más mértani objektumokat tárolni, mint például valódi íveket vagy spirálokat. Szeretném hangsúlyozni a komplex adatbázisok szerepét, mert napjaink tendenciája is ez. ...



Pogrányi Károly gondolatait lapunk 23-24. oldalán olvashatják.

A 2004/6 szám tartalma >>>