Hosszú időt vett igénybe a magyarországi ITS hátterének megteremtése: a technológia felépítése, a szükséges óriási adatmennyiség begyűjtése különféle forrásokból, szabványok elkészítése, a felhasználói igények elemzése, a legjobb megoldások megtalálása. Az európai szabványokhoz való illeszkedés során sok magyar specialitással kellett megküzdeni. Néhány ezek közül: az országos úthálózat és a települések úthálózatainak adatait külön forrásból kellett beszerezni, szintén külön tartják nyilván az autópályák adatait az egyéb közúthálózati adatoktól; az egyes települések adminisztratív (közigazgatási) és külterületi határai nem minden esetben egyértelműek, sokszor fordul elő átlapolás; néhány település területe megnövekedett az elmúlt években, de sok esetben az illetékes önkormányzat nyilvántartása nem követte a tényleges változásokat. Mindemellett a múltból fakadó probléma, hogy a tíz évnél korábbi technológiával indult térképezés nem vette figyelembe a navigációs térképi kritériumokat, így pl. sok esetben utólag kellett GPS pontosra "húzni" az egyes térképi rétegeket. Mára előállt az egységes rétegszerkezetű, teljes országra kiterjedő navigációs térkép, amely az összes magyar települést magába foglalja. ...

Siegler Verának az Intelligens Közlekedési Rendszerek konferencián elhangzott előadásának összefoglalóját lapunk 13. oldalán találja.

A 2004/5 szám tartalma >>>