Mint azt Lakos András, a téma szakértője elmondta, a kullancsok számát alapvetően befolyásolja az időjárás és a vadállomány nagysága. Minél több a nagyvad erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk. A kisemlősök, mindenekelőtt a rágcsálók, a kórokozók megőrzésében játszanak döntő szerepet. Ők maguk nem betegszenek meg, de vérükben folyamatosan keringenek a kórokozók. Egyes madárfajok még azt is befolyásolják, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakuljon ki. A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó Lyme-baktériumokat. A rigóknál ennek az ellenkezője tapasztalható. Bizonyára számos hasonló ellentétpár létezik, de ezek közül csak néhányat ismerünk.


A kullancs encephalitis európai elterjedtsége

A fenti tények dokumentálásában, a folyamatok változásának követésében, az okok feltárásában fontos szerepe lehet a térinformatikának. A környezet-egészségügyi problémák gyakran több országra kiterjednek, így megoldásuk sem lehet csupán egyetlen ország feladata.

A cikket lapunk 17-18. oldalán olvashatják.

A 2004/1 szám tartalma >>>