A Harvard Számítástechnikai Laborjában egy lelkes, kis csapat megálmodta a térinformatikát. Az akkori álmokhoz képest hol tart ma ez a szakterület? Mi az, ami akkor még eszükbe sem jutott, ám mára megvalósult? Másrészt, melyek azok a feladatok, funkciók, melyek kidolgozása még várat magára?

Amikor a hatvanas évek végén a Harvardon dolgoztam, Roger Tomlinson éppen az első valódi térinformatikai rendszer megteremtésén munkálkodott. Ő nevezte el azt a rendszert, amit a kanadai kormány megbízásából az egész ország hatalmas nyilvántartására készített, GIS-nek. Célja egy olyan programegyüttes megvalósítása volt, amely sok-sok éven keresztül karbantartható és használható. Azokban az időkben a technológia még igencsak korlátozott lehetőségeket nyújtott ehhez, nagyszámítógépeken dolgozott. Hozzá hasonlóan én is egy számítógépes grafikával és térbeli elemzésekkel foglalkozó laboratóriumba kerültem (akkor még nem kapcsolódott ehhez a GIS név). Mi számítógépes térképezésnek neveztük és a sornyomtatón készítettük azokat a térképeket, melyek a térbeli elemzésekhez a keretet adták. A tűs nyomtatók még meglehetősen kezdetlegesek voltak, ezeken csak nagynéha nyomtattuk ki a térképeket és a 3D-s megjelenítéseket. Fő munkánk a földrajzi jelenségek elemzése volt. Számos elmélet izgatott minket akkoriban és tart izgalomban mindmáig. Ilyenek például a térbeli modellezés, terület-alkalmassági vizsgálat, stimuláció és mindezen eszközök használata a földhasználat tervezésében és a környezetelemzésekben.
Nehéz akár csak felvázolni, hogy mekkorát változott azóta a technológia. Mindamellett sok akkori, a laboratóriumban megcélzott, alapvető tudományos elképzelésünk még napjainkban is a térinformatika-tudomány zászlajára van tűzve. A teljesen automatizált térképkészítés, a többszörös alakzatok számítógépes reprezentációja, a hatékony szintvonalkészítés, az idő, mint változó kezelése mind-mind olyan probléma, amely még ma is kihívást jelent.

Kummert Ágnes, Szabó Szilárd
Jack Dangermonddal készült interjú lapunk 2004/1 számában a 9-10. oldalon olvashatják.

A 2004/1 szám tartalma >>>