A technológiafejlesztés fő céljaként a meglévő képkészítő rendszerekkel (digitális videó- és termókamerák), repülőgépről különböző felszínborítások mellett készített felvételek földi kiértékelését, és egységes, térinformatikai rendszerben történő vizuális képkiértékelését tűztük ki. A felvételekhez térbeli koordináta-sorozatokat rendelve a meghibásodások gyorsan beazonosíthatók, és a szükséges intézkedések időben meghozhatók Mintaterületként, a MOL Rt.-vel egyeztetve, a Szegedtől északra elhelyezkedő bányászati területet választottuk.


Vezeték jól látható nyomvonala a gabonatáblákon

Elsőként azt vizsgáltuk, hogy mekkora egy működő szállítóvezeték okozta hőterhelés, azaz a felszínen milyen távolságban mutatható még ki a vezeték hatása. A föld felszíne alatt 1-1,5 méterre elhelyezett, 30-40 °C-os hőmérsékletű anyagot folyamatosan szállító vezeték a felszínen kb. 3-4 méteres sávban néhány fokkal növelheti a talaj hőmérsékletét. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy 250-300 méter magasságból hőkamerával készített, 20-30 centiméter térbeli felbontású képeken a vezetékek környezetét megfelelő felbontásban tudjuk elemezni. A kamera 0,1 °C-os hőmérsékleti különbségeket érzékelő rendszere alkalmas a probléma kezelésére.

A Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke által vezetett projekt eredményeiről lapunk 18-19. oldalán olvashat.

A 2003/7 szám tartalma >>>