1941-ben születtem Budapesten. 1965-ben végeztem földrajz-biológia szakos tanárként, 1966-ban pedig megszereztem a térképész diplomát is. Nem sokkal ezután, 1967-ben már az egyetemi doktori disszertációmat védtem.
Életem talán egyik legmeghatározóbb éve az 1969/70-es volt, amikor egy évet Bonnban tölthettem a Friedrich-Wilhelm egyetemen Heupel professzor mellett, a német kartográfia akkori fiatal generációjának fontos munkaműhelyében. Az egy év szoros barátságokat, szakmai kapcsolatokat alapozott meg.
Szakmai munkásságom szorosan kapcsolódik az egyetemhez, hisz 1966 óta vagyok a Térképtudományi Tanszék oktatója.
1978-ban kandidáltam, 1992-ben az akadémiai doktori címet is megszereztem, 1994-ben pedig egyetemi habilitációt tettem.
A nemzetközi közéletbe 1974-ben kapcsolódtam be, amikor az ICA magyar képviselője lettem. A madridi konferencián - ahol Radó Sándor elsőként vehette át az akkor alapított Honorary Fellowship díjat -, Papp-Váry Árpádot és engem, mint utódait mutatott be. 1980-ban beválasztottak a Térképészképzés és továbbképzés (CET) bizottságba.
1987 óta vagyok a tanszék vezetője, 1983-89 és 1991-1994 között a TTK dékán-helyettesi, 1989-90-ben pedig a dékáni feladatokat láttam el.
1997 májusában választottak rektor-helyettesnek, 2000-ben pedig rektorrá neveztek ki.

Klinghammer István munkásságáról lapunk 12-13. oldalán található riportban olvashat.

Kummert Ágnes

A 2003/7 szám tartalma >>>